Beszélő automata (Kempelen Farkas)

Kempelen a sakkozó törököt játéknak tartotta, komoly találmányának a beszélőgépét tekintette.
1791-ben jelentette meg a könyvét a találmányáról, amin egyébként 22 évig dolgozott. Az első példány, ami négy magánhangzót és két mássalhangzót tudott "kimondani" 1773-ra készült el. Az ötletet Kempelennek egy falusi dudás adta, aki a hangszeréből majdnem emberi hangokat tudott kicsalogtni. A gép megépítéséhez egy pozsonyi mestertől fújtatós orgonát vásárolt, amiben sípok voltak és egy billentyûzet, amivel az egyes hangokat megszólaltatták. A tüdőt a fújtató helyettesítette, a sípok helyére Kempelen - ahhoz nagyon hasonló - mesterséges hangrést és szájüreget tett. A gépnek a tökéletesített változatát Kempelen 1781-ben fejezte be. Ebert leírja a gép egyik bemutatóját, amelyen a szerkezet a következõ szavakat mondja ki: mama, papa, Marian, a hét napjait franciául, és három, jól érthető mondatot is. Kettõt franciául: "Venez, Madame, avec moi á Paris!" (Jöjjön velem asszonyom Párizsba), illetve "Ah, maman, chere maman, on m'a fait mal" (Mama, kedves mamám, valami fáj). A harmadik kifejezés latinul mondta: Josephus Secundus Romanorum Imperator" (II. József római császár).
Kempelennek sok keserûséget okozott, hogy az emberek nem hitték el, a gép valóban beszél, arra gyanakodtak, hogy Õ maga hasbeszélő. Mai felfogásunk szerint Kempelen beszélőgépe volt az elsõ olyan informatikai gép, aminek a célja az ember-gép kapcsolatnak új alapokra helyezése volt. A gépet sokan másolták, mint Ch. Wheatsone angol, Posch német és J. Faber osztrák matematikus. Az utóbbi 1862-ben elhozta a gépet Budára, ahol a Természettudományi Társulatban mutatta meg az érdeklődőknek. J.S. Lienard francia akusztikus az általa készített Kempelen beszélõgép másolatot 1967-ben Budapesten ugyancsak bemutatta.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése