A valódi magyar történelemről

Néhány éve Londonban élek, sokféle nációval találkozok, beszélgetek, és amikor szóba jön hogy magyar vagyok, akkor mindenki (így: mindenki) jön a finnugor szöveggel, hogy mi finnugorok vagyunk, és bő ezer éve menekültünk ide a kietlen tajgáról. Oly mértékben van ez „beléjük tanítva”, hogy még soha senkinek nem tudtam elmondani hogy ez nem igaz. De szerencsére lassan elkezdett megváltozni a világ, és legalább már mi magyarok egyre többen vagyunk, akik tudjuk hogy ez hazugság, és próbáljuk a világnak elmagyarázni, hogy amit ma a hivatalos magyar történelemként tanítanak az meglehetősen távol áll a valóságtól. Mondhatjuk úgy is, hogy köszönőviszonyban sincs azzal.
„honfoglalás” mint olyan, az egy teljes képtelenség, nem volt semmiféle honfoglalás, hiszen mi itt élünk évtízezredek óta (lásd: például a boszniai piramisok rovásírásos leletei), az Árpád-ház  – ezzel a megnevezéssel – sohasem létezett, mert azt úgy nevezték hogy Turul nemzetség, és a kereszténységet sem Szent István hozta el nekünk, mert ez már előtte a mi hitünk volt. Itt élt egy nép, mi, és Álmos majd Árpád vezetésével a Turul-nemzetség jött vissza, Szent István meg nem hittérítette a kereszténységet nálunk, hanem intézményesítette, és az volt még a kérdés hogy Bizánchoz vagy Rómához tartozzunk.

Akiket érdekel ez a téma, azok előbb-utóbb úgyis eljutnak Papp Gáborig és Szántai Lajosig, akiknek az előadásaiból még sok más érdekességet is megtudhatunk népünk múltjából, és most következzen Szántai Lajosnak egy előadása, amiben érvekkel alátámasztva beszél az igaz magyar történelemről.

Atilláról

„Atilla király bírta a beavatott szakrális királyok tizenkét legfőbb tulajdonságát, úgymint:

bátorság,
belső erő,
döntéshozó képesség,
az előrelátás képessége,
önbizalom,
felelősség,
hitelesség,
állhatatosság,
megbízhatóság,
bölcsesség,
hűség,
együttérzés.”

Országunkat bármikor csak olyan személy vezetheti, aki bír mindezekkel a tulajdonságokkal.

Ismeretlen szerző gondolata

Alkotó anyanyelvünk (Al...)

Nagyon sok olyan szavunk ami lent van fizikailag, erkölcsileg, érzelmileg, és azok „al”-lal kezdődnek. Persze ez se véletlen, önmagában az „al” mint szógyök, azt jelenti hogy lent. Ez is ez folyamatosan bővülő lista lesz, eddig erre a listára 21 szó került fel.



1. Alá 11. Aláz 21. Alpári
2. Alacsony 12. Alázat 22. Alperes
3. Alagsor 13. (El)alél 23. Alsó
4. Alagút 14. Alfél 24. Alszik
5. Alap 15. Alföld 25. Alul
6. Alatt 16. Alj 26. Aluljáró
7. Alattomos 17. Aljas 27. Alvajáró
8. Alattvaló 18. Alkar 28. Alváz
9. Alátét 19. Alkony 29. Alvilág
10. Alávaló 20. Alku

Szélerőmű a háztetőn

Az ötlet nagy előnye hogy csendes, ezért senkit sem zavar, építési engedély sem szükséges hozzá, és tetőre is szerelhető, valamint oszlop sem kell hozzá.

Mi történik, ha a világ két, egymástól távol eső pontján két hét eltéréssel mutatnak be egy új találmányt? Előbb egy magyar, utána egy angol feltaláló lép a nyilvánosság elé. Ki nyer majd?
Egyre több szélkerék forog a világban, egyre többen próbálják hasznosítani a megújuló erőforrásokat. A hagyományos, rúdra szerelt turbinák azonban zajosak, és csak lakott területtől távol, dombokon, széljárta magaslatokon hasznosíthatók. Egy magyar feltaláló, Mátraházi János azonban olyan új szélerőművet szerkesztett, amely mivel a háztetőbe szerelhető, csendes és a látványa sem feltűnő, tehát sűrűn lakott környezetben is használható. A találmányt 2009. szeptember 9-én mutatta be Budapesten a GÉNIUSZ - EURÓPA Nemzetközi Találmányi Vásáron, szabadalmaztatása még most is zajlik.

Mátraházi János műve önmagában is figyelemre méltó, ám még érdekesebbé teszi a dolgot, hogy egy angol mérnök, Dean Gregory ugyanazon ötletből kiindulva igen hasonló szélkerékkel rukkolt elő két héttel később, 2009. szeptember 25-én Amszterdamban a Postcode Lottery Green Challenge 2009 nevezetű versenyen. Aranyérmet és ötszázezer eurót nyert. A verseny mottója is ez volt: „Mentsd meg a Földet, és nyerj ötszázezer eurót!”
Mátraházi János találmányát éremmel és kézfogással jutalmazták. Az, hogy nálunk nem jut mellé ötszázezer euró, de még forint sem, nem a Magyar Feltalálók Egyesületének szégyene. Nem is az adófizető polgároké. Az innováció nálunk még mindig mostohagyerek.

- háztartási méretekben megoldja a szélenergia hasznosítását,
- a tetőgerinc környékén megnövekvő sebességű szél energiáját használja fel villamos energia termelésére,
- a szerkezet fő elemei a generátor, járókerék és a szélcsatorna,
- a helyi adottságoknak megfelelően többféleképpen kialakítható és szerelhető,
- legnagyobb előnye, hogy háztartási teljesítmény tartományban, lakott környezetben megújuló energiát hasznosít.

...bővebben a forrásokban: