Szélerőmű a háztetőn

Az ötlet nagy előnye hogy csendes, ezért senkit sem zavar, építési engedély sem szükséges hozzá, és tetőre is szerelhető, valamint oszlop sem kell hozzá.

Mi történik, ha a világ két, egymástól távol eső pontján két hét eltéréssel mutatnak be egy új találmányt? Előbb egy magyar, utána egy angol feltaláló lép a nyilvánosság elé. Ki nyer majd?
Egyre több szélkerék forog a világban, egyre többen próbálják hasznosítani a megújuló erőforrásokat. A hagyományos, rúdra szerelt turbinák azonban zajosak, és csak lakott területtől távol, dombokon, széljárta magaslatokon hasznosíthatók. Egy magyar feltaláló, Mátraházi János azonban olyan új szélerőművet szerkesztett, amely mivel a háztetőbe szerelhető, csendes és a látványa sem feltűnő, tehát sűrűn lakott környezetben is használható. A találmányt 2009. szeptember 9-én mutatta be Budapesten a GÉNIUSZ - EURÓPA Nemzetközi Találmányi Vásáron, szabadalmaztatása még most is zajlik.

Mátraházi János műve önmagában is figyelemre méltó, ám még érdekesebbé teszi a dolgot, hogy egy angol mérnök, Dean Gregory ugyanazon ötletből kiindulva igen hasonló szélkerékkel rukkolt elő két héttel később, 2009. szeptember 25-én Amszterdamban a Postcode Lottery Green Challenge 2009 nevezetű versenyen. Aranyérmet és ötszázezer eurót nyert. A verseny mottója is ez volt: „Mentsd meg a Földet, és nyerj ötszázezer eurót!”
Mátraházi János találmányát éremmel és kézfogással jutalmazták. Az, hogy nálunk nem jut mellé ötszázezer euró, de még forint sem, nem a Magyar Feltalálók Egyesületének szégyene. Nem is az adófizető polgároké. Az innováció nálunk még mindig mostohagyerek.

- háztartási méretekben megoldja a szélenergia hasznosítását,
- a tetőgerinc környékén megnövekvő sebességű szél energiáját használja fel villamos energia termelésére,
- a szerkezet fő elemei a generátor, járókerék és a szélcsatorna,
- a helyi adottságoknak megfelelően többféleképpen kialakítható és szerelhető,
- legnagyobb előnye, hogy háztartási teljesítmény tartományban, lakott környezetben megújuló energiát hasznosít.

...bővebben a forrásokban:


Bánki-féle vízturbina

Bánki Donát 1917. augusztus 18-án benyújtott „Vízturbina a keréken szabadon átfolyó vízsugárral” című bejelentését, amelyet a Bánki-Csonka-féle porlasztó után ez a legjelentősebbnek tekinthető Bánki-találmány. Új turbináját 1917-ben a „Neue Wasserturbine” című kéziratában közölte, 1918-ban magyar nyelven is közölte.

Turbinája kétszeres átömlésű szabadsugár turbina volt. A már korábban létező Pelton-turbina és Francis-turbina között foglal helyet, amelyeket a mérnökközlönyben példaként megemlít. Bánki saját megoldását egyébként „határturbinának” is nevezte.
Közleményeinek jelentős külföldi visszhangja volt. A magyar szabadalmi bejelentés jogait a turbina gyártására alakult részvénytársaság birtokolta, amelynek neve nemes egyszerűséggel: Bánki-féle „viziturbinát” értékesítő Részvénytársaság. Ez a vállalat, bár több szabadalmat nem jegyez, 1928-ig állítólag 853 turbinát gyártott és helyezett üzembe. A vízturbina gyártásába később a Ganz gyár is bekapcsolódott, a megoldást Németországban és a Szovjetunióban is még sokáig alkalmazták. Ezeknek a momentumoknak a részletesebb felkutatása további erőfeszítéseket igényelne, amire most nincs mód.
Visszatérve a szabadalmi bejelentésre, uniós elsőbbségét Németországban, Ausztriában, Svájcban, majd a háborús viszonyok miatti eltolódásra adott derogáció igénybevételével Bánki később Hollandiában és Franciaországban is érvényesítette. Érdekes, hogy az elsőbbség napja az eredeti magyar bejelentéstől eltérően számos bejelentésnél augusztus 16. lett, valószínűleg ügyvivői pontatlanság okán. Svájcban egyébként két bejelentést is találhatunk az adatbázisban, egy alapbejelentést és egy pótszabadalmat, mindkettőnél a bejelentés napja az elsőbbség igénylése nélkül: 1917. augusztus 20.

Rangos nemzetközi díjat nyert egy magyar agykutató

Párizsban rendezték meg a L'Oréal-UNESCO A Nőkért és a tudományért nevű program idei díjátadóját, ahol a nemzetközi díj magyar nyertese, dr. Farkas Eszter agyi keringés kutató is átvette a neki megítélt, amúgy 15 ezer eurós kutatási támogatással járó elismerést.
Bővebben: A képre kattintva...
Forrás: index.hu

Az ötödik alapvető kölcsönhatás

A Nature honlapján május 25-én megjelent cikk szerint magyar kutatók valami nagyon különleges dolgot fedeztek fel Debrecenben, a természet ötödik alapvető kölcsönhatását.
A Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének kísérleti eredményeit világszerte próbálják majd megismételni.

A magyar kutatók által elvégzett kísérlet felkeltette a nemzetközi kutató közösség figyelmét, az elméleti és a kísérleti szakemberekét egyaránt. Azonban azt gyanítják, hogy nem sötét fotont sikerült kimutatni, hanem egy új, ötödik erőt, vagyis a természet ötödik alapvető kölcsönhatását (a gravitáción, az elektromágneses kölcsönhatáson, az erős és a gyenge magerőn kívül).

Forrás és bővebben: mta.hu